Ha nagyon didaktikusak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy almafán, sőt több tucatféle almafán. Az ital elnevezése közismert – talán főleg inkább onnan, hogy számos koktél alkotóelemei között láthatjuk viszont – ennek ellenére kevesen tudják, hogy pontosan mit is fed. A calvados francia kisüsti alma-borpárlat, amelyet a helyben termelt több százféle almafajtából gondosan, egyedi recept szerint válogatnak össze a normandiai termelők.

A hagyomány gyökerei ahhoz az éghajlati sajátossághoz nyúlnak vissza, hogy az észak-francia tartomány éghajlata sokkal kedvezőbb az almatermelésnek, mint a szőlőnek, így ebből a gyümölcsből érdemes megoldani az italok elkészítését. A területen kb. 300 almafajtát termesztenek, amelyek természetes módon más és más aromajegyeket hordoznak (savanykás, kesernyés, édes stb.). 

Almából már az ókori görögök is készítettek szeszes italt, de a calvados kifejlesztése felé vezető úton a legfontosabb lépést az ún. kisüsti lepárlás technológiájának Európába érkezése jelentette, a nyolcadik században. Az arabok által kifejlesztett technológia számunkra is ismert, hiszen nálunk számtalan gyümölcsből készül ilyen típusú pálinka.

A leszedett, kiválogatott, és ízek szerint harmonikusan összeállított alma alapanyagból először egyszerű préseléssel almalevet nyernek, amelyből erjesztéssel készül a napjaikban nálunk is egyre népszerűbbé váló almabor, azaz cider. A calvados készítésének különlegessége – a kétszeres kisüsti lepárláson kívül – hogy olyan fahordókban érlelik (2-5 évig), amelyben korábban konyak készült. Ez különleges aromát ad az 1942-ben eredetvédelmet kapott calvadosnak, hiszen a hordó dongáit nyilván átitatta az első „versenyzőként” készült testvér, amely szintén borpárlat.

A calvados, amelynek aromája erősen gyümölcsös, íze viszont meglehetősen kopogós-pálinkás, egymagában fogyasztva a pálinkakedvelők körében lehet népszerű. Digestívként, azaz emésztés elősegítőként is szívesen fogyasztják világszerte. Long drinkként olyan alapanyagokkal párosítják, amelyek mélységet adnak gazdag aromájának, így édes szirupokkal, gyömbérrel vagy tonikkal, narancs- és citromlével igazán kitűnő.